A ponty népszerű hal a régióban, ennek ellenére Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás mégis nagyon alacsony: 4.5 kg (az Európai Uniós átlag 24 kg/fő/év), bár karácsony és újév környékén fogy belőle a legtöbb. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány alapvető információt a pontyról.
Őshazája Ázsia és Európa keleti fele, azon belül is Kelet-Európa, a Dunában őshonos. Mindenevő, az iszapos aljzatú, lassú sodrású vagy álló vizeket kedveli, jól alkalmazkodik a tenyésztési környezethez. Magyarországon a haltermelés 70-80 %-át teszi ki, és európai viszonylatban is jelentős a hazai pontytenyésztés. A kereskedelemben kapható halak nagyrésze haltenyészetből származik, a halastavakban tenyésztés körülményeiről, a mesterséges ikráztatásról itt találunk például részletes összefoglalót.
A ponty nem érzékeny a vízszennyezésre, erősen szennyezett folyórészeken is megél, szennyvíztisztítók utolsó fokozatában tenyészteni is lehet, azonban így mérgező anyagokat raktározhat el szöveteiben. Sajnos nem találtuk arra vonatkozóan egyértelmű információt, hogy ez magyar viszonylatban mennyire valós veszély és milyen mértékben érinti a halállományt. Az Európai Élelmiszer Információs Tanács közleménye kevés konkrétumot tartalmaz, még kutakodunk a témában.
A ponty kapcsán gyakran merül fel, hogy zsíros fajta, ennek nagyrészt az az oka, hogy a halastavak fenekén található növényzet és a planktonok, melyek táplálékául szolgálnak, nagyjából fedezik a ponty energia és aminosav szükségletét. A kiegészítésként adott takarmány által szénhidrátfelesleg keletkezhet, mely zsír formájában rakódik le a hal szervezetében.
Való igaz, hogy 100 gr ponty 9 gr zsírtartalommal rendelkezik és így a zsíros húsok közé sorolható. Javarészt telítetlen zsírsavai vannak (bár érdemes megjegyezni, hogy 100 g ponty zsírtartalma 9g, ennek 21%a telített, 34%-a egyszeresen telítetlen, 20%a többszörösen telítetlen, akkor nem beszélünk olyan nagy mennyiségekről), de ez még nem jelent önmagában előnyt, hiszen nem mindegy milyen típusú telítetlen zsírsavról van szó. Itthon a többszörösen telítetlen zsírsavak közül az omega-6 zsírsav fogyasztás manapság kielégíthetőnek mondható, viszont az omega-3 fogyasztásában még nem vagyunk elég jók. Erre viszont nem a ponty a megoldás, hiszen az omega-3 zsírsav (dokozahexaénsavat, DHA) tartalma 100 g-nyi halzsírra vetítve 2% míg pl. a lazac: 16%, szardínia 23%, tonhal 18%, tőkehal: 27%.
Dietetikus tanácsadónk Bodon Judit szerint tehát a tengeri halakkal összehasonlítva, az édesvizi halakban nem igazán jellemzőek az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak. Ezt támasztja alá hazai forrásként a Rodler I. által szerkesztett Új Tápanyagtáblázat (mint hazai alapdokumentum) ill. az US Department of Agriculture Nutrient Database vonatkozó adatai.
De ne feledjük, a zsírok fogyasztásánál általában a mennyiség okoz egészségügyi kockázatot és nem a zsírok típusa, mégha látszólag vannak favorizáltabb és rosszabb PR-al bíró zsírok is. Bodon Judit tanácsa, hogy együnk sok halat, de leginkább tengerit, és fogyasszunk sokkal több növényi zsírt (pl. oliva, repce, dió).
Az idei utolsó BoP Laborunkon pontyot tesztelünk, piacról, hipermarketből és halkereskedésből származó halakat hasonlítunk össze. Pontyprezi még karácsony előtt!
Linkek:
http://www.haki.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ponty
http://ec.europa.eu/fisheries/documentation/publications/factsheets-aquaculture-species/carp_hu.pdf
http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=1159
http://halaszat.wordpress.com/2009/06/30/ponty-tenyesztes-ponty-szaporitas/
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-07-07_Az_intenziv_pontytenyesztesrol.settoxhtml
http://feederfishingteam.5mp.eu/web.php?a=feederfishingteam&o=78hdDAZxce
